Beszámoló a 8. Abaúj Autós – Motoros Túra Kalandrallyról
Az Abszolút 2. és 1.6 csoport első helyezett csapat navigátorának beszámolója
Az idén 6. alkalommal vettem részt a Kalandrallyn, ebben a felállásban első alkalommal.
Az első rallyn 6 évvel ezelőtt én voltam a pilóta, egyik barátom a navigátor és a gyerekeim is jelentősen kivették részüket az irányításban. Akkor meg is nyertük a túra kategóriában az első helyet, melynek díja egy GPS készülék volt. Roppantul örültünk neki, és a következő rallykon már ezt használtuk, használjuk.
5 éve barátnőm Bortnyákné Urbán Hajnalka vette át a kormányt, én pedig navigálom őt, kiegészülve egy – egy családtaggal, de az idei versenyen Délcegné Sándor Anita volt segítségünkre. Hajnival végeztünk már a dobogó első fokán, amikor is a Hotel Vécsecityben vacsorázhattunk, tavaly bronzérmesek lettünk. Változó, hogy túra vagy verseny kategóriában indulunk a kalandrallyn.
Mindig nagy kihívás, szervezés részünkről egy ilyen verseny, melyre izgatottan készülünk. Maximálisan próbáljuk magunkból kihozni a legjobbat, és nem tagadom az is munkálkodik bennünk, hogy szeretnénk minél előkelőbb helyen végezni. De nem feltétlenül, és nem mindenáron…, hanem tisztességesen, inkább egy jó „bulinak” fogjuk fel az egészet.
Minden évben változatos kihívásokkal találjuk szembe magunkat, és csodaszép helyeken járunk. Idén, mivel őszi verseny volt megcsodálhattuk az évszak adta szépségeket, már, ha tudtunk rá kellőképpen figyelni, mivel a közlekedésre, feladatokra és a megadott GPS pontokra is kellett koncentrálnunk.
Kihívás volt megtalálni a Holdfény Hotelben az 1957 – es tokaji aszú számát a tömérdek sok ital között (Én voltam a szerencsés, aki felfedezte). Elmentünk a világ végére és lefotóztuk. Festői tájakon jártunk – mind a Csereháton és a Zemplénben – érdekes helyeket fedeztünk fel. Találtunk egy olyan emlékművet is, amit akkor újítottak fel, amikor születtem. Bódvalenkén csodálatos freskókat fotóztunk, lenyűgöző volt – egyszer ezt látnia kellene mindenkinek – hogy azok a régi házak hogyan születtek újjá a régi köntösükből. A szlovák oldalon is jól feltaláltuk magunkat, ismerősök voltak a falvak az arra tett kirándulásainkból. Göncruszkán számoltuk a deportáltakat, Arka varázslatos falucskában is megtaláltuk a 100 pontos kérdésekre a megfelelő válaszokat. A GPS akkor „bolondult” meg, amikor az Aranyosi völgyben egy olyan helyre kellett bemennünk, ahol behajtani tilos tábla volt…, végül észhez tért a navigációnk és indultunk, mert szükségünk volt az ott rejtőzködő jó sok pontra. Nem bántuk meg a kitérőt, mert a táj szépséges volt. Hejcén a kocsmában is megfordultunk, bár elsőre nem gondoltuk, hogy itt is lehet feladat.
Egészben véve élveztük minden percét!
A végére jól összeszokott csapat szállt ki az autóból fáradtan, éhesen, de élményekkel gazdagodva. A nap fénypontja pedig az volt, hogy saját kategóriánkban első helyen, összetettben pedig második helyen végeztünk.
Köszönöm kis csapatunk nevében a szervezést Kalász Istvánnak – aki szívvel lélekkel hozta létre a kalandos versenyt -, Becse Csaba Polgármester Úrnak, hogy biztosította a helyszínt, támogatta a rendezvényt, és a háttérben dolgozó valamennyi munkatársnak!
Olyan élményekkel, emlékekkel gazdagodtunk, ami a jövő évi versenyig biztosan kitart. Reményeink szerint jövőre is szeretnénk indulni, még az elválik, hogy melyik kategóriában.
Spisák Szilvia navigátor
