Harmadik alkalommal került megrendezésre a Volán Rallye Historic, idén már az MNASZ és az FIA védnöksége alatt, a magyar átlagtartó historic bajnokság első futamaként. Igen, ez az autóverseny az, ahol nem az győz, aki a leggyorsabb! Az idő azért az egyik legfontosabb, hiszen így mérhető össze a különböző teljesítményű és évjáratú old-vagy youngtimer autó.
Az idei rajt is Martonvásár hangulatos terén a Beethoven-Brunszvik múzeum előtt volt, már 8-tól gyülekezett a nemzetközi mezőny, a 11 órai rajtig az előkészületekkel foglalkoztak a párosok – gépátvétel, matricázás, műszaki ellenőrzés, vagy a közelben található „referencia km” lepróbálása. A mezőny igen változatos képet mutatott, sajnos a hazai rali OB, és több nemzetközi autós találkozó miatt többen nem jöttek el, a keleti blokk járműveitől kezdve, klasszikus sportkocsikon át egészen a kultikus életstílus autókig.
Az első hatvan km-en a Vértes közepéig jutva, túlélve egy kerékpárverseny nem túl készséges kísérőit-versenyzőit, megcsináltunk „bemelegítésként” három mért szakaszt, majd Fehérvárcsurgó-Kincsesbánya környékén gyors egymásutánban már erdei, és kanyargós szakaszok jöttek, tempóváltással, elsőbbségadásos derékszögekkel, raliból is ismert részekkel. A Bakonyba jutva már 12 szakaszon, és 200 km-en voltunk túl, így a döbröntei pihenő alatt jól estek a finom falatok estebéd gyanánt. A várva várt erdei szakaszok már egyenkénti percenkénti indítással zajlottak, Farkasgyepün (van aki rali kedvelő ezt ne hallotta volna?) 18 km-ert botorkáltunk a félhomályban, majd a Kőrishegyre fel és levezető szerpentint is megmásztuk 26 km alatt. A hely sajátossága miatt itt bevártuk egymást a csúcson, az erdőből visszhangzó motorhang és lámpák sugárkévéje különleges atmoszférát nyújtott. Az viszont egyáltalán nem volt különleges, hiszen ez a szakág erről (is) szól, hogy a látható-hallható technikai hibákra a szaktársak rögtön ugrottak, és teljes tudásuk szerint keresték a megoldást. Hazafelé még levezettünk a Pápa környéki falvakban pár rövidebb szakaszt, így 19-el zárva a napot, jöhetett a „bandázás”.Vasárnapra is jutottak „nyalánkságok” Olaszfalu-Tés vagy Bakonycsernye-Nagyveleg sárral, és szembejövőkkel – arra kellett figyelnünk, hogy ne kalandozzak el a múltban – itt sétáltunk fel, itt fagyiztunk, esett el éjszaka ifjabb Tóth Janika – szerencsére a sofőr nem tudta beazonosítani a klasszikus helyeket, csak ment amerre mondtam. A Mór-Pusztavám-Oroszlány szakaszon dúsítottunk az adrenalinon, az előttünk induló két cimbora jóvoltából, akik a rajt után 60-ra nem kanyarodtak be a ipari parkba, hanem továbbmenve-megfordulva megérkeztek szemből! Rutinos rókák, így senki nem vette el, senki nem akarta a másik játékát elrontani, így szerintem 10 km-t mentünk (tempóváltással együtt!) egymástól pár centire. Ha már erre jártunk, nem hagytuk ki a rugógyári gyorsot sem, majd Tatabányát délnek elhagyva még három speciál után visszaérkeztünk Martonvásárra kb. 500 km, 31 szakasz után. Különdíj a legtöbbet szívó csapatnak a Samarás pécsi Boldogéknak, a német Richter házaspár az egészséges hangú Wartburggal több elismerésben is részesült, majd a korcsoportok és az abszolút három – benne két új Bmw-vel, és a második helyen a Farkas/Szalay páros az Opel GT-vel.
Folytatás július elején a Mecsekben!
Volán Rallye Historic 2017
