Interjúsorozat Holczer Danival
Reformgondolatok az autósportért – IV. rész, a versenyző
A korábbiakhoz képest nagyon sok mindent másképp kellene csinálni a hazai autósportban, mint eddig. Legalábbis így gondolja Holczer Dániel, aki hosszú ideig volt a miskolci Balogh János navigátora, versenyzőtársa. Korábban más felállásban számos magyar – és nemzetközi futamon szerepelt sikeresen, de sportbíróként, sportfelügyelőként és volt elnökségi tanácsadóként is számíthatott rá a magyar rali és az MNASZ. Holczer Dániel a megújulás érdekében, összeállított egy nyolc pontból álló csomagot, amelyet egy interjú sorozatban igyekszünk vele részleteire bontani. A negyedik részben a versenyzőt állítjuk a fókuszba.
– Tisztázzuk az elején. Nemzetközi mércével mérve milyen szinten vannak manapság a magyar autóversenyzők?
– Jelen vagyunk a nemzetközi porondon. Zengő Zoltán csapata folyamatosan termeli a tehetségesebbnél tehetségesebb srácokat. Kiss Norbert számolatlanul nyeri a kamion EB címeket, de a többség egyértelműen a ralira kíváncsi. Na, itt nem állunk ennyire jól. Ugyanakkor, ha megvalósul a Mads Ostberg, Csomós Mixi együttműködés, akkor nagyot léphetünk előre, és számolni kell az Európa-bajnoki sorozatban (ERC) dobogóra esélyes magyar versenyzővel. Meggyőződésem azonban, hogy ettől sokkal többre vagyunk hivatottak és képesek. Csak egy példa: Bútor Róbert bebizonyította, hogy a kategóriájában akár egy világbajnoki futamot is meg tud nyerni, és ugyan a gentleman kategóriába tartozik, de László Zoltán is szép sikereket ért el a rali vb futamain. Ez eddig mind rendben van, csak kellene az utánpótlás!
– Mennyire alakult ki részükre a futballhoz hasonlóan egyfajta menedzseri hálózat?
– Ez ma Magyarországon csak a pályaversenyzésben létező fogalom, a raliban példátlan. Ebben a szakágban nincs olyan versenyzőnk, akit a nemzetközi porondon menedzselni lehetne. Nem tartunk ott. ifj. Tóth János óta gyári csapat egyetlen magyar pilótáért sem jelentkezett. Akkoriban felvillant annak a lehezősége, hogy magyar versenyző vegyen részt gyári alakulat színeiben a rally világbajnokságon. Ilyen rally pilótánk azóta sincs és ezen változtatni kell.
– Vannak Eb-szereplő párosaink. Ez jelenleg a reális szint, és ha igen, akkor mi kellene a szintugráshoz?
– Ez most a realitás. A szintugrás nagyon messze áll tőlünk. Bejártam a rali világbajnokság futamait Finnországtól Ausztráliáig, Portugáliától Svédországig. Nagyon messze vagyunk attól, hogy versenyzőnk gyári csapatban szerelhessen a földkerekség legrangosabb sorozatában. Ez jelen pillanatban nem reális, de azon kell dolgozni, hogy ezt a lemaradást minden szempontból csökkenteni tudjuk.
– Fordítsuk meg a kérdést. A hazai ralinak az tesz jót, ha külföldön erősödnek a magyar párosok, vagy sokkal inkább annak örülnénk, ha a magyar bajnokságban lennének érdekeltek. Ebben az esetben ugyanis a hazai sorozat színvonala emelkedne.
– Meggyőződésem, hogy a hazai bajnokságot kell felhúznunk. Nem csupán azért, mert a promóter és csapata máskülönben éhen halna, hanem azért, mert jelenleg a ralisport kihalása fenyeget. Ezt a tendenciát, ezt a hosszú évek óta tartó elvándorlást csak és kizárólag a versenyzőink, a csapataink itthon tartásával, az MNASZ támogatásával érhetjük el.
– Fontos még a közelmúlt és a jelen sztárjainak a szereplése? Gondolunk itt Hadik Andrásra, Herczig Norbertre, Turán Frigyesre vagy éppen Bútor Róbertre. Vagy sokkal inkább már a Csomós Miklós és a Klausz Kristóf fémjelezte jelen, közeljövő a lényegesebb? Természetesen a legjobb versenyzői korban lévő Vincze Ferencről és Velenczei Ádámról se feledkezzünk meg.
– Mindenkire szükségünk van. Ha kimondjuk, ha nem, a ralisport válságos időket él. Ezen csak és kizárólag úgy változtathatunk, ha ennek a folyamatnak az MNASZ az élére áll es kivezeti a versenyzőinket a válságból, a versenyzők pedig erősen összekapaszkodnak és nem engedik el egymást. Meg kell erősítenünk a hazai bajnokságot, ez ugyanis stabilizálja majd a rendezőket, visszatérnek a nézők és nagyobb esélyünk van arra, hogy támogatókat találjunk. Ez egy olyan körforgás, amelynek elemei egymást generálják. Ezért fogalmaztam úgy, hogy fel kell húzni a rally-t. Először nekünk kell tenni annak érdekében, hogy jobbra forduljanak a dolgok.
– Mads Ostberg révén világbajnok versenyzett a magyar bajnokságban. Ez nyilván hatalmas eredmény, és hatalmas motiváció a magyar élmezőnynek. Szükséges újabb és újabb sztárok magyarországi megjelenése?
– Minden lehetőséget meg kell ragadnunk ahhoz, hogy népszerűsíteni tudjuk az autósportot. Ha további külföldi versenyzőket tudnánk Magyarországra csábítani, azzal növelni tudnánk az érdeklődést és természetesen a színvonalat is. Ostberg példája mutatta, hogy a teljes magyar élmezőny számára mekkora kihívást jelentett a szereplése. Vincze Ferenc, Velenczei Ádám, Csomós Miklós, Turán Frici és a többiek is azt nézték, hogy legalább egy-egy szakaszon meg tudják szorongatni a világbajnokot. Ez pedig az ő teljesítményükön is sokat javított.
– Hogy látod a márkasorozatok, az ORC, a Rally2 és a Rally3 helyzetét, ahonnan a szerényebb költségvetés ellenére ugyancsak kikerülhetnek jó kezű versenyzők. Mint ahogy a már általunk is többször említett Csomós Miklós is végig járta a ranglétrát.
– Ha őszinte akarok lenni, az ORC sorozat nélkül már nincs megfelelő létszám az ORB futamokon. Ezért nagy szükség van rájuk. Ezt a kérdést azonban egy másik oldalról is meg kell közelíteni, lassan ugyanis húsz lesz ebben a sorozatban az autók átlagéletkora. Ez nagy baj, csak sajnos senki nem akarja észre venni. A sportág nem halad a korral, a fejlődéssel, megállt abban az időben ahol egy évtizeddel ezelőtt hagytuk. Szerencsére azért van egy komoly pozitívum is, ami vitathatatlanul a korábbi szakágvezetés eredménye. A Rally2 létszáma jelentősen emelkedett, de úgy vélem, hogy három mezőny jelenleg felesleges az MNASZ rendszerében. Éppen ezért a Rally3-as párosokat a szövetség támogatása mellett fel kellene zárkóztatni, hogy a jövőben ők is a Rally2-t erősítsék.
