Al-Attijah és Svitko diktálja a tempót

Al-Attijah és Svitko diktálja a tempót

MEGOSZTÁS

Al-Attijah és Svitko diktálja a tempót

Trükkös, helyenként gyors, máshol technikás – ugratókkal, és az éjszakai esőzések miatt vízátfolyásokkal tarkítva. A HunGarian Baja szombati 140 kilométeres szelektív szakasza bőven tartogatott kihívásokat a versenyzők számára, még akkor is, ha délutánra felszáradt, és már sokkal kevésbé volt csúszós.

A katari Nasszer al-Attijah délelőtt negyedikként rajtolt ugyan, de elsőként érkezett a célba, a CP1-nél utolérte az előtte indulókat, s attól kezdve ő nyitotta az utat. Ez azonban nem lassította le, legalábbis nem túlságosan, hiszen 1 perc 8 másodperccel így is gyorsabb volt a tavalyi győztes Mikko Hirvonennél. A délutáni szakaszt is ő nyerte, de így sem dőlhet hátra a versenyzőülésében, mivel Hirvonen karnyújtásnyi távolságra van tőle, s bizony nem adja fel a harcot.

 

„Jó kis szakasz volt, az elején egy kicsit hepehupás és vízátfolyásokkal teli – mondta a kétszeres Dakar-győztes al-Attijah. – A második körre felszáradt a pálya, és nagyon örülök, hogy megnyertük a szakaszt, még úgy is, hogy a vége felé veszítettünk körülbelül egy percet, mert a sárban és a mély nyomokban nem akartam kockázatot vállalni. Az autó szerencsére hibátlanul működik, de vasárnap is nyomni kell a gázt” – mondta Nasszer al-Attijah.

A magyar világkupa-futamot tavaly megnyerő Mikko Hirvonen is pont ugyanerre készül.

 

„Másodszorra nem csúszkáltunk annyit, és nem is hibáztam – az első szakaszon néhány kanyarban túlcsúsztunk –, de Nasszer így is gyorsabb volt, nem tudtam faragni a hátrányomból. Holnap ugyanezen a pályán versenyzünk, csak ellenkező irányban – ez segít majd, mert tudja az ember, hogy körülbelül mire számíthat. Nehéz lesz utolérni Nasszert, de megpróbálok nyomást gyakorolni rá, hiszen nekem nincs veszíteni valóm, nem kell minden áron célba érnem, kockáztathatok is” – mondta Hirvonen.

 

A harmadik helyről Jakub Przygonski várja a folytatást, akit saját bevallása szerint is motivált, hogy a pályában olykor voltak párhuzamos részek, és olyankor látta Martin Prokopot, akit csak kicsit hátráltatott, hogy már a nap elejétől kezdve nem volt hatodik sebességi fokozat az autójában. A hátránya a lengyelhez képest azonban több, mint öt perc, amit azért nem lesz könnyű ledolgozni.

„Jó kis csatát vívtunk Prokoppal, néha úgy ment a pálya, hogy láttuk egymást, és ez persze lendületet adott, jobban nyomtam a gázt – nyilatkozta Przygonski. – Jó ritmust vettünk fel és sokkal gyorsabbak is voltunk – nyilván ez annak is köszönhető, hogy már ismertük a pályát.”

 

A nap végén a legjobb magyar a kilencedik helyen álló Lónyai Pál volt, akinek a délelőtti szakaszon amiatt kellett háromszor megállnia, mert párásodott a szélvédő, egyszer pedig azért, mert meg akart győződni róla, hogy az árokba csúszó Conrad Rautenbachnak nincs semmi baja (nem volt), délutánra azonban látványosan javult az időeredménye. „Ennyit számít, ha látok – viccelődött Lónyai. – Vannak, akik szerint nem élvezetes kétszer ugyanazon a pályán versenyezni, de ezt meg kell cáfolnom, mert ez a pálya rettentően élvezetes.”

 

 

A motorosoknak a HunGarian Baja szombati napján az erős szél volt az egyik legnagyobb ellenfelük, amely néha egyszerűen „arrébb tette őket”, de délutánra legalább egy kicsit felszáradt a pálya, így a víz és a vendégmarasztaló sár kevesebb gondot okozott. Stefan Svitko egyik szakaszon sem talált legyőzőre, az összetett világkupa-elsőségért küzdő Alessandro Ruoso viszont délután a harmadikról felzárkózott a második helyre.

„A második szakasz már sokkal jobb volt, az idő és a pálya is előnyére változott – mondta Svitko. – A széllel most is birkóznunk kellett, nagyokat lökött rajtunk, nehéz volt kontrollálni a motort. Ez tökéletes tréning a Dakarra, amelyen kilencedik alkalommal állok majd rajthoz.”

Alessandro Ruosónak is sokat segített, hogy egy kicsit már ismerte a pályát. „Elégedett vagyok az eredménnyel, bízom benne, hogy meg is tudom tartani ezt a pozíciót, mert ez nagyon fontos az összetett pontverseny szempontjából.”

Adrien Maré is a Dakarra hangol, és jó hír, hogy a motorja eddig jól vizsgázik: „A második szakaszra már jól bemelegedtem és a pálya is tisztább volt, nem tudom mitől, talán az autók letakarították. Jobban élveztem a délutáni szakaszt, a Dakarra fejlesztett motor is csodálatos, habár még csak most ismerkedünk.”

A legjobb magyar az Európa-bajnoki értékelésben ötödik helyen álló Hodola Richárd: „Sokkal jobban éreztem magam, a szakasz első részén utol is értem az egyik quadost, de ez egy kicsit kizökkentett a ritmusból. Úgy éreztem sokkal gyorsabb vagyok, mint délelőtt, valójában azonban csak egy-két percet javítottam.”

A magyar világkupa-futam vasárnap két 98 kilométeres szakasszal ér véget.

 

HUNGARIAN BAJA, VK-FUTAM

Az állás 3 szelektív szakasz után. Autósok: 1. Nasszer al-Attijah, Mathieu Baumel (katari, francia, Toyota Hilux) 3:21:40, 2. Hirvonen, Schulz (finn, német, Mini John Cooper) 1:24 p h., 3. Przygonski, Colsoul (lengyel, belga, Mini John Cooper) 4:18 p h., …9. Lónyai, Horn (magyar, Porsche Macan) 25:44 p h. Motorosok: 1. Stefan Svitko (szlovák, KTM) 3:28:56, 2. Ruoso (olasz, KTM) 11:55 p h., 3. Brabec (lengyel, Husqvarna) 12:59 p h.

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ