Lángoló sisak, füstölő gumi, ember háttal a nyeregben, vagy épp olyan pozitúrában, amit nekünk, halandóknak a tükör előtt állva, és az ajtófélfába kapaszkodva is bajos reprodukálni. Ám vannak srácok, akik a felsoroltaknál még sokkal cifrábbakat is művelnek olykor, ráadásként egy motor nyergében! Az egyik legjobb hazai Stundridert, a Tomracing Motorsport Team versenyzőjét, Kulman Miklóst kérdeztük a közelmúltról, és jövőbeni terveiről!
Az idei utolsó forduló került megrendezésre a Stunt Ob-n, ahol harmadik lettél. Elégedett vagy összességében?
Elégedett vagyok, kiváltképp megnézve, kik végeztek előttem. A regnáló világbajnok, és a tavalyi év világbajnoki ezüstérmese mellett állhattam a pódiumon. Elég erős mezőny volt, de ez a teljes esztendőre is lebontva is igaz, így maximálisan örvendetes számomra az elért eredményem. Az összetett helyezésem is remekül sikerült, az év végi díjkiosztón a második helyet, az „ezüstérmet” ünnepelhetjük majd!
Adja magát a kihagyhatatlan kérdés, mi az, amit jövőre esetleg jobban csinálnál?
Tavaly úgy indultam az évnek, hogy szeretnék egyet előrelépni, és lám, most arról beszélgetünk, hogy mindez sikerült. A holtszezonban ismét komolyan fogok készülni a versenyekre, majd meglátjuk, hogy ez mire lesz elég. A versenyév végeztével mindenki más nyomja az edzéseket, senki sem ül a babérjain, így látatlanban azt mondom, ha meg tudom tartani a második helyem, annak nagyon fogok örülni. De természetesen az ember mindig szeret a jobbra, a többre törekedni, ezzel nyilván én is így vagyok. Majd elválik, kinek mennyit sikerül fejlődni a jövő évre!
Nem is oly régen rendezték a világbajnokságot, ahol két magyar fiú is érdekelt volt. Tervezel te is nemzetközi szereplést?
Igen, tervben van nálam is a nemzetközi szintér, idén is kilátogattam Lengyelországba a világbajnokságra, de csak civilben, szurkolóként, támogatni a magyar fiúkat, Herczeg Balázs „Mókust”, és Angyal Zoltánt. 2017-ben, ha minden a tervek szerint alakul, akkor már én is ott leszek a pályán. Ez kőkemény felkészülést igényel, úgy fizikailag, mint mentálisan, komoly, napi szinten több óra rendszeres motorozást, és a megfelelő támogatói háttér is elengedhetetlen. Sok mindennek kell együttállnia, hogy valaki eljusson a világbajnokságra, dolgozom ezeken. Talán annyi könnyebbség van, hogy nálunk sok más sportágtól eltérően nem szükséges selejtezni, kvalifikálni magunk, egyszerűen egy időben végrehajtott nevezéssel abszolválható a vb-részvétel.
Mivel telik a Stuntriderek számára a holtszezon?
Rengeteg edzéssel, és szereléssel is. Ilyenkor egy nagygenerált kap a motor, hiszen a szezon alatti folyamatos igénybevétel alaposan leamortizálja szegénykét. (nevet) Ilyenkor átnézünk mindent, elemeire szedjük, a cserét igénylő alkatrészeket friss darabokkal pótoljuk, majd összeszereljük. Az erőforrás, a futómű, a fékek is terítékre kerülnek, hangsúlyosan a váz, és a lengéscsillapítok, melyek időnként eltörnek. A festést, a fényezést is újragondoljuk. A sportolói hozadék pedig a sok-sok munka, az erőfejlesztés, hiszen a ridernek télen konditeremben telik az élete. Kardio edzéseket is végzünk emellett, amivel igyekszünk fenntartani a már megszerzett alapokat. Tavasszal pedig kezdődhetnek a motoros gyakorlások!
Végezetül, rengeteg hajmeresztő őrültséget csináltok, szerinted hová, milyen magasságokba fejleszthető még mindez?
Fejlődni mindig lehet, születnek új trükkök, amit az ember fia szeretne megtanulni, ám nem mindegy, milyen áron. Számos kunszt nagyon erősen igénybe veszi a gép „fizikumát”, a betanulás első idejében gyakran 200-300 próbálkozás is folyamatos esésekkel végződik, mígnem eljutsz oda, hogy egyben tudod tartani a technikát – ezt leginkább anyagilag kell győzni. De létezik ennek egy másik oldala is, az olyan „varázslatok”, ahol nem sérül a motor, ellenben rengeteg munkát kell beletenni, csak bírja az ember erővel… Egy szó, mint száz, nagyon sok fejlődési lehetőség van!
Képek: Kulman Miklós
