A feleségemmel Judittal úgy döntöttünk, hogy idén, a kialakult helyzetre való tekintettel idehaza fogunk nyaralni. Az Őrség és néhány szlovéniai program mellett döntöttünk. A nyaralásunk időpontja ütközött a Miskolc Rally időpontjával, de néha vannak fontosabb dolgok is, mint a színes és hangos autók látványa.
Szombaton reggel is úgy indult minden, mint a többi nap… reggeli rutin, majd, a laptopon el kezdtem hallgatni a RallyeRádió közvetítését és figyeltem az eredményeket, miközben szinte odaképzeltem magam a bükkszentkereszti, majd a Sáta-Sajómercse közötti gyorsok aszfaltcsíkjára.
Majd a reggeli közben és után, többen is hívtak, hogy hallottam e, hogy mi történt a Dudás Gergő – Tóth Zsolt kettős navigátorával… csak remélni tudtam, hogy a barátok, ismerősök hírei nem párosulnak tragédiával.
A sors nem így akarta! A tragédiát hivatalosan is megerősítették! Kavarogtak bennem a gondolatok, számos személyes élmény felidézésével.
Nincsenek szavak arra, ami szombat délelőtt óta megváltoztathatatlan, talán a döbbenet közelítheti meg.
Miután hazajöttünk, gyakorlatilag az első utunk a baleset helyszínére vezetett…
Koszorú, virágok, mécsesek, döbbent csend … Zsolti nyugodj békében! Gergő lélekben, testben erősödj!
matezsoltee
*****
